2015. június 18., csütörtök

Kedves Szilvia,

Immár végleges helyemről küldöm üdvözletem! Remekül érzem magam! Azt mondja a családom, hogy aktív, éber, vidám, csahos, magabiztos, „eszetlen” kutyájuk vagyok.
Az utolsó jelző gondolom azt jelenti, hogy mindig a játékon jár az eszem és azonnal simogatást provokáló pózba (hanyatt) dobom magam, ha a közelembe jön valamelyikük.
Talán ez az oka, hogy sok simogatást, törődést, finom kajákat kapok és kirobbanó formában vagyok? Lehetséges…
Mellékelek egy portrét magamról, s néhány képkockát a kertemről és az udvaromról!
Azt mondják, nehéz engem fotózni. Messziről azért, mert folyton rohangálok, közelről meg azért, mert szeretném megízlelni a fényképezőgépet…
Sebaj, elvégre nem fotómodellként alkalmaznak, hanem házőrző családi kedvenc a becsületes foglalkozásom, nemde bár?
Szilvia, nem tudom elégszer megköszönni a támogatást és a lehetőséget, amit a Menhelytől kaptam!
További jó egészséget és kitartást kívánok a munkájukhoz, amint időm engedi, majd még jelentkezem.
Tetszik tudni, nagyon elfoglalt vagyok, az életem egy folyamatos lótás-futás lett.
Nagy a terület, sok az inger és ugye a gazdáimmal is kell időnként foglalkoznom - ha már egyszer örökbe fogadtam őket…
Szép napot!
Matyi


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése