Manó

Kedves menhelyesek, lassan 2 éve, hogy elvittük Manót. Az elején nagyon kajla volt, de mára már kezd megkomolyodni. Nagyon sok törődést kap. Anya minden nap hajnal 5:10kor elmegy sétálni vele, a szomszédok délután viszik a patakhoz, én pedig iskola után játszok vele. Hétvégente igyekszünk elvinni kutyaiskolába, ahol nagyon ügyesen teljesít. Ha boldog, olyan, mintha tudna beszélni, ami elég sűrűn van. Nagyon örülök, hogy Manó hozzánk tartozik. Teljesen felforgatta az életünket, de nagyon szeretjük! Ha nincs a kutyamenhely, akkor nem találunk rá Manóra, és mi kevesebbek lennénk egy okos, édes baráttal! Köszönettel: