Köszönöm, érdeklődését, nagyon megörültem a levelének. Vasárnap szerettem volna írni Önöknek, csak hát a kicsi érkezése teljesen felbolygatta az életemet. Sok időmet lefoglalja a két kutyus, de úgy gondolom hosszú távon meg fogja érni.
Berill, most már Molly, egy kis tünemény. Igazi kis hölgy a szó minden vonatkozásában. Ahogy az egész családot manipulálja, az teljesen hihetetlen. A mostani fiú kutyim előtt csak lány kutyusaim voltak, de egyik sem rendelkezett olyan képességekkel, mint Molly.
Első 2 nap még nagyon csendes, nyugodt volt. Állandóan bújt a vállgödrömbe és szundikált. Vasárnap reggel a kaki és pisi őrület fogadott a szobájában (unokahúgom szobáját kapta meg). Hasmenése volt, ami kicsit megijesztett, de másnapra elmúlott és azóta sem volt gond a székletével. A harmadik naptól fogva teljesen megváltozott, úgy megbarátkozott az új életével, hogy az hihetetlen. Egy szóval kellene jellemeznem Őt, akkor csak annyit mondanék ENERGIABOMBA. Az egész házat uralja, egyik pillanatban itt van, de a másikban már a harmadik helységben. Első naptól fogva habzsolva eszik, amiről próbálom leszoktatni, de a jó benne, hogy bármit elfogad, még esetlegesen a száraz kenyeret is. :-) Nappal én és egy hónapig az unokahúgom is dolgozunk, de addig sincs egyedül. Napközben „bölcsiben” van a nagymamánál. Cipő és papucs a gyengéje, ezeket és minden más mozgathatót azonnal a kis házába cipel, addig míg sokszor Ő már be sem fér.
A két kutyus barátsága a legérdekesebb. Egy pár napig Molly látszatra érdektelen volt Zsiványom irányában, aki állandóan szaglászta és bökögette a kezemben lévő apróságot. Pár nap múlva már az ülő kutyim mellé engedtem a kicsit. A napok múlásával (mintha előre megtervezte volna), Molly már a kis tappancsával az órát simogatta és a szőrét szaglászta, ha kedve úgy hozta még morgott is rá. Most ott tartunk, hogy a Zsiványt annyira elvarázsolta, hogy férfiként tekint a kicsi Mollyra, ezért nem merem letenni a kezemből. Teljesen beizgul Tőle, akkor a kicsit visszaviszem a szobába, na akkor jön még csak a java. A kicsi bent ugat mérgesen és kaparja az ajtót, míg kívülről a nagy kutyi nyüszkülődik, és kaparja az ajtót. Ez van két napja és tanácstalan vagyok.
Ma jön az állatorvos, hogy a Mollykát, megnézze. Meg akarom beszélni mikor és milyen oltások kellenek még. Talán, a Doki bácsinak is lesz ötlete, mi legyen az én Zsiványommal. :-)Tartok attól, hogy egy ivartalanítást fog javasolni. Mollynál nem zavar, mert így indultunk neki, de a Zsiványnál….
Hááát, kedves Mariann, most itt tartok.
Ígérem, ha változás lesz, újra írok Önnek.
Üdvözlettel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése